Csíksomlyói klarisszák

 


 

Isten szolgájának Márton Áron püspöknek szíve vágya volt, hogy egyházmegyéjében monasztikus, szemlélődő szerzetesrend telepedjen le. Amit ő nem érhetett meg, az korunkban valósággá vált. Az Úr 2000. esztendejében Csíksomlyón létrejöhetett egy Klarissza monostor, Szent Ferenc családjának második rendje, Csíksomlyó Ágacskája.

Hogy kerültek erre a helyre?- kérdeztük a nővéreket:

 -Ferences testvéreinken keresztül először Magyarországot ismertük meg, majd Romániát.

Több helyet is javasoltak nekünk Romániában, mi a gyulafehérvári egyházmegyét választottuk. Az itteni ferences atyák átadták az érsekségnek a földet, hogy azt az érsek úr a rendelkezésünkre bocsáthassa. Arra a hitre építettünk, amit itt évszázadokon keresztül őriztek a székelyek.

Fontos-e a kapcsolattartás?

 -Igen. Mindenekelőtt az Istennel való kapcsolatnak van elsőbbsége életünkben, majd ebből fakadóan a felebarátainkkal megélt kapcsolatnak. Kapcsolatban vagyunk az Anyaházunkkal, a franciaországi monostorral (Sion), magyarországi klarissza nővéreinkkel (Szécsény). Az emberekkel való kapcsolat is nagyon fontos számunkra. Isten jelenlétében kell átélni a találkozást, s ha ezt jól éljük meg, akkor ez kisugárzik. Olyan, mint egy kis kovász. A rendházon kívül évente egyszer találkozunk romániai szerzetesrendekkel, az idei Kolozsváron lesz májusban. Itt a megyében évente kétszer van (regionális) találkozó.

Az idelátogatók gyakoriak?

 -Gyakran láthatnak minket az emberek a Kegytemplomban. A szentmise után csodálkozva mondják: nem is tudtuk, hogy be lehet menni a nővérekhez? Ajtónk mindig nyitva van, hetente van egy szolgálatos nővér, akinek az a megbízatása, hogy imádságban fogadja az embereket. Ide bárki bármikor bejöhet. Csoportokat is fogadunk imádságban. Van négy fogadó szobánk, ahol lelkigyakorlatra tudjuk fogadni azokat, akik az Úrral akarnak találkozni az imádságban. Fontos, hogy Isten szeretetének jelei legyünk, hogy az emberek mindig több reménységgel távozhassanak innen.

Nincs nyelvi akadály a megértésben?

 -Nincs. Az Imaórák liturgiáját magyarul végezzük, és magyarul beszélünk egymás között; de minden nővér megtanul franciául, hogy kapcsolatba léphessen a többi monostorral.

Nehézségek a mindennapi életben?

- Az alapítás napján (2000. aug.11) Marie-Béatrice Anya beszélt az emberekhez és azt mondta: „Önökre bízom a nővéreimet, szeressék őket, gondoskodjanak róluk. Életüket Önökért ajánlják”. Nemcsak a helyiektől, hanem a városból is kapunk segítséget. Létünk az Istenben és a szolidaritáson alapszik. Családot alkotunk mindazokkal, akik ismernek, gondoskodnak mindennapi szükségleteinkről, hisznek az értük és a másokért való ima fontosságában. 

Mire törekszenek a klarissza nővérek?

-Mindenekelőtt az Evangélium megélésére törekszik. A szegénységet nem önmagáért akarjuk, hanem mert az egy valódi közösség jele és eszköze. Hosszasan szemlélve Krisztust az imádság csendjében, hagyjuk magunkat átalakítani általa…”az Úr itt van, elég IGENT mondani Neki, s Ő mindent megtesz értünk. Így élni Érte s másokért, nem egy nap dolga, hanem mindennap munkája.” (Marie-Paul Anya szavai)

 

VISSZA